Ahogy becsukódott az ajtó, Vépi néhányszor mélyet lélegzett, és minden belégzés után lassan kifújta a levegőt, közben megpróbálta a görcsbe állt gyomrát ellazítani. Nem sikerült. Érezte, hogy a feszültség a gyomrából hirtelen szétárad benne, és ettől egész testében remegni kezdett, annyira, hogy a…

A kocsmáros egy korsót törölgetett.    Az idén nem lesz barack, szólt oda Hudáknak, elfagyott mind. Most mondta a tévé.    Tavaly is ezt mondták, nézett fel az egyik kártyázó, aztán mégis volt. Az almáról nem mondtak semmit, az meg nem volt egy szem se. Így könnyű okosnak lenni, hogy egyszer majd…

A hangra megálltak az őrök.  – Mit hallok?– mondta Dínó. – Csak nem eltörött a mécses? A férfi egyre hangosabban sírt, aztán egész testében rázni kezdte a zokogás. – Rohadékok! – mondta nagy nehezen, de a zokogástól alig lehetett érteni. – Rohadékok, hogy dögölnének meg mind! Rohadt férgek!…

Hudák egy rongydarabbal megtörölte a cipőjét, aztán a lábán még egyszer ellenőrizte a fényét. Bevizezte a fésűjét és a haját baloldalt gondosan elválasztva megfésülködött. Még sehol sem kopaszodott. Erre különösen büszke volt. Fölvette a zakóját, aztán megállt a szobaajtóban. Szemügyre vett néhány…

Egyszerre engedték el. Borostyán dülöngélve felállt, aztán beletörölte a kezét a lepedő végébe, mert borotvahabos lett. Elkérte Dínótól az üveget, és ivott megint. Az áldozat feküdt az ágyon mozdulatlanul, de a zseblámpa imbolygó fényében úgy tűnt, hogy összevissza mozog a teste. Egyszer…

Hudák, az éjjeliőr, már harmadszor ébredt föl. Csak az egyik szemét nyitotta ki óvatosan, de az is elég volt, hogy lássa, még csak fél kilenc van. Magában nagyot nyögött és azt gondolta: na. A csecsemő bömbölt. Hudák fölült az ágyon. Megigazította az atlétatrikó félrecsúszott pántját, ásított,…

Akkor az alvó férfiról a lába felől hirtelen felrántották a takaróját, és rányomták a fejére. Ketten mindjárt le is szorították, mielőtt még mozdulni tudott volna. Borostyán megragadta az áldozat lábait, és olyan erővel tartotta, hogy azok kifeszültek, mint egy ruhaszárító kötél. Egy pillanatig…

Pakolás közben megint H. járt a  fejemben. A régi félelme. Két hete folyton rá gondolok. Akkor találtam azt a sorozat dél–amerikai képet. A dobozok tetején városnevek voltak: Lima, Ayacucho, Cusco, Arequipa. Végignéztem őket, és megdöbbentem, hogy szinte semmire nem emlékszem közülük, pedig volt ott…

Vépi valami furcsa zajra ébredt. Olyan volt, mintha egy ferde tengelyen fémtárcsa csúszott volna le a földre, aztán tompán koppant. Egy pillanatig még félálomban hevert, és próbálta eldönteni, hogy álmodta vagy hallotta a zajt. Ekkor meg mintha a szekrények előtt pusmogtak volna. Talán kintről jön,…

A galambok rendezett mozgása közben szétesett, összevissza járkáltak. Valahonnan óvodások éneke hallatszott, az elnyújtott dallamot alig ismertem föl. A mellékutcából kijött egy kerékpáros futár, térképet vett elő a kabátjából, és tájékozódni próbált. Aztán visszafordult, és elkarikázott arra,…